Abbahagyom a blogolást?

Talán észrevettétek, hogy az utóbbi nagyjából egy évben, szinte alig volt tartalom a blogon. Ennek okairól született több bejegyzés is, amikben mind kifejtettem, hogy minek köszönhető a poszthiány, de a várva várt áttörés, vagyis hogy újra nagy lendülettel folytatom az írást, elmaradt. A miérteken fél évig gondolkoztam, mire összeraktam a fejemben.

Amikor 2016 nyarán elkezdtem rendszeresen videókat készíteni a Youtube-ra, várható volt, hogy a blog háttérbe szorul majd, hiszen a videózást minden csínjával-bínjával együtt ki akartam tanulni, és ha nagyon rákattanok valamire, általában az összes energiámat arra fordítom. Ezzel együtt több váratlan esemény is belezavart a mindennapjaimba, ami miatt úgy éreztem, nincs jogom egy komfortzónával foglalkozó blogra írni, mivel nem lépek ki tudatosan belőle (maximum kilöknek a körülmények). Visszatekintve, ezeket a gondolatokat mind a maximalizmusom számlájára írhatom, ami sosem a legtöbbet hozza ki belőlem, hanem elmagyarázza, hogy nem is érdemes semmibe belekezdenem, mert úgysem lesz tökéletes. Egy ilyen alapbeállítottsággal élni és kreatív tevékenységet végezni nem a legegyszerűbb feladat.

Ha arról lenne szó, hogy a blogolást csak azért kezdtem volna el, hogy előkészítsem a terepet a videózáshoz (ahogy azt sokan teszik), valószínűleg egy vállrándítással hátrahagytam volna két év kemény munkáját, de mindig is szerettem írni. Ahány emlékem van gyerekkoromból, mindig írtam: vagy verseket, vagy novellákat, kis történeteket, naplót és blogot (mert már ez előtt is voltak blogjaim). Soha nem szeretném abbahagyni az írást, a lényem, a személyiségem része, és tény, hogy sokszor jobban fejezem ki magam írásban, mint élőszóban.

Aki ismeri a Youtube csatornámat, az tudja, hogy az alapkoncepciója ugyanaz, mint ennek a blognak: a komfortzóna és annak az elhagyása. Tény, hogy a videók lazább témákkal is foglalkoznak (DIY, szépségápolás, olvasás stb.), de mindent próbálok abból az irányból megközelíteni, hogy miért próbáltam ki, ha újdonság, illetve elmondom róla a tapasztalataimat, legyen az egy új könyv, egy rúzs, vagy bármi más. Pont ezért, hónapok óta gondolkozom, hogyan tudnám a blogot és a Youtube csatornát egymás mellett megtartani, de csak az utóbbi pár napban kezdett körvonalazódni a megoldás, vagyis, hogy ki kéne egészítsék egymást. Bárki bármit mond arról, hogy a videózás ki tudja váltani az írott szót, ez nem igaz. Bizonyos dolgokról sokkal jobb írni, mint elmondani őket, de persze ez fordítva is így van, pláne, ha személyes témáról vezetünk blogot.

A fentiek tükrében tehát arra jutottam, hogy megpróbálom kevésbé véresen komolyan venni a blogolást és arra törekszem majd, hogy írjak mindenről, amiről szeretnék. Bár nem akarom magam határok közé szorítani, az biztos, hogy termékteszteket soha nem fogtok találni a blogon. Nem szeretnék beauty bloggá alakulni, viszont ezen túl szinte bármiről szívesen írok. Rengeteget tanultam a komfortzónáról és magamról az elmúlt pár évben, és ezek a tapasztalatok még megírásra várnak, ugyanakkor a sok mély és személyes téma mellett időnként szívesen írnék könyvekről, filmekről, receptekről, élményekről, vagy bármiről, ami megfog (ha úgy ítélem meg, hogy felesleges róla videót készíteni vagy többet ér, ha írok róla).

Remélem, hogy ez az új koncepció egy sokkal érdekesebb végeredményt fog hozni, mint az elmúlt hónapok próbálkozásai. Bízom abban, hogy elnyeri tetszéseteket ez az új irány! Ha van bármi, amiről szívesen olvasnátok bővebben, bátran írjátok meg kommentben, elvégre ez az egész itt Rólatok szól! ❤

Nemsokára találkozunk!

Eszter Virág